Értelemszerűen nem fordítom le az utasításokat, hanem követem őket a magyar nyelvű cikk megírásához. Íme a kért formátumban és tartalommal készült cikk:

Ez a szabályozás európai viszonylatban is progresszívnek számított, és fontos lépés volt a transzparens közigazgatás irányába. A gyakorlatban azonban számos probléma merült fel az adatigénylések teljesítésével kapcsolatban.

Az Infotörvény és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság létrehozása

2011-ben az Országgyűlés elfogadta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényt (Infotörvény), amely felváltotta a korábbi szabályozást. Az új törvény pontosította a közérdekű adatok körét és az adatigénylés folyamatát. Fontos újítás volt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) létrehozása, amely független szervként felügyeli az adatvédelmi és információszabadság-jogok érvényesülését.

Az Infotörvény szerint a közfeladatot ellátó szervnek az adatigénylést annak beérkezésétől számított 15 napon belül kell teljesítenie. Ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, ez a határidő 15 nappal meghosszabbítható. A törvény részletesen szabályozza az adatigénylés megtagadásának eseteit és a jogorvoslati lehetőségeket is.

Problémák és visszaélések a gyakorlatban

Bár az Infotörvény jelentős előrelépést jelentett, a gyakorlatban továbbra is számos probléma merült fel. Egyes közfeladatot ellátó szervek rendszeresen késlekedtek az adatigénylések teljesítésével, vagy indokolatlanul magas költségtérítést szabtak ki. Előfordult az is, hogy az adatkezelők nem a kért formátumban vagy nem teljes körűen szolgáltatták az adatokat.

Különösen problémásnak bizonyult a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jog és az üzleti titok védelméhez fűződő érdek összeütközése. Több esetben állami vállalatok vagy közfeladatot ellátó szervek üzleti titokra hivatkozva tagadták meg az adatszolgáltatást olyan esetekben is, amikor az adatok nyilvánossága közérdeket szolgált volna.

A 2022-es törvénymódosítás főbb elemei

A felmerült problémák orvoslására 2022-ben az Országgyűlés módosította az Infotörvényt. A módosítás több ponton is szigorította a szabályozást és erősítette az adatigénylők jogait. A legfontosabb változások:

1. Az adatigénylés teljesítésének határideje 15 napról 8 napra csökkent.

2. A határidő meghosszabbítására csak kivételes esetben, az igénylő előzetes tájékoztatásával kerülhet sor.

3. Az adatkezelő köteles tájékoztatni az igénylőt, ha az adatigénylés teljesítéséhez külön költségtérítés megfizetése szükséges.

4. Az adatkezelő csak akkor tagadhatja meg az adatigénylés teljesítését üzleti titokra hivatkozással, ha előzetesen mérlegelte a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő közérdek és az üzleti titok védelméhez fűződő magánérdek súlyát.

5. A NAIH jogkörei bővültek, hatékonyabb eszközöket kapott az információszabadság érvényesítésére.

A reform várható hatásai és kihívásai

Az Infotörvény módosítása jelentős előrelépés a közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása terén. A rövidebb határidők és a szigorúbb szabályok várhatóan javítani fogják az adatigénylések teljesítésének hatékonyságát. Különösen fontos a közérdek és az üzleti titok védelmének összemérésére vonatkozó új rendelkezés, amely segíthet feloldani a korábbi ellentmondásokat.

A reform sikere azonban nagyban függ majd a gyakorlati megvalósítástól. Az adatkezelő szerveknek fel kell készülniük a gyorsabb ügyintézésre, ami egyes esetekben jelentős szervezeti és technikai változtatásokat igényelhet. Kihívást jelenthet az is, hogy az üzleti titok és a közérdek összemérése gyakran összetett jogi és szakmai mérlegelést igényel.

A NAIH megnövekedett jogkörei várhatóan hozzájárulnak majd a szabályok hatékonyabb betartatásához, de ehhez a hatóság kapacitásainak bővítésére is szükség lehet. Fontos lesz figyelemmel kísérni, hogy a gyakorlatban hogyan alakul az új szabályok alkalmazása, és szükség esetén további finomhangolásokat végezni a rendszeren.

Összességében a közérdekű adatigénylés reformja fontos lépés a transzparensebb közigazgatás és a nyitottabb társadalom irányába. A sikeres megvalósítás nemcsak a demokratikus jogállam erősítéséhez járulhat hozzá, de segítheti a közintézményekbe vetett bizalom növelését is.